Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 01.11.2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Makkay József
Titlul articolului: Kesztyűs kézzel bánik Romániával az országjelentés. Gál Kinga: nem esett szó a kisebbségi jogsérelmekről
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=158


A Romániáról készült EU-bizottsági országjelentés elsősorban a korrupció miatt marasztalta el az országot, és felsorolt néhány más területet, ahol jelentős lemaradások tapasztalhatók. Nincsenek közöttük a kisebbségek jogsérelmei. Gál Kinga, az Európai Parlament néppárti (Fidesz) képviselője strasbourgi felszólalásában kifogásolta a jelentés egyoldalúságát. Arról kérdeztük, mi a magyarázata a kisebbségi jogtiprások fölött nagyvonalúan átsikló országjelentésnek.

      – Éppen ezt kifogásoltam a biztos úrnál, emiatt éreztem azt, hogy felemás a jelentés: bizonyos területeken nagyon szigorú és következetes a számonkérésben, más esetekben – a kisebbségi területen, a magyar kisebbség helyzete tekintetében – nagyon megengedő azzal, hogy a kérdés gyakorlatilag rendben van. Az indoklás szerint kisebbségi törvénye lesz Romániának, az RMDSZ része a kormánynak, tehát minden a legjobb úton halad. Ezért hívtam fel a biztos úr és képviselőtársaim figyelmét: ez az a pont, ahol a felénk tartott tükör teljesen eltér a valóságtól. Nagyon fontos, hogy milyen tükörképet nézünk, amikor ítéletet mondunk. Tájékoztattam a biztos urat arról, hogy mi történt múlt hétfőn a szenátusban, mi történt a szavazás előtt, a vita során, milyen hangok hallatszottak a magyar kisebbség törekvéseiről a szenátusi vitában, s hogy ez mennyire elfogadhatatlan egy jogállamban. Beszédemben felhívtam arra is a figyelmet, ami a vitából és az állásfoglalásokból kiderült, hogy hallani sem akarnak semmiféle autonómiáról (legyen az kulturális vagy bármilyen) – mindet azzal utasítják el, hogy nem fér bele a jogállamba. Megkérdezem, hogy akkor milyen jogállamról beszélünk, ha ilyesmi a bukaresti törvényhozásban elhangozhat, és ha ilyen szavazás megeshet. Nem tartom következetesnek a jelentést az ingatlan-visszaszolgáltatás ügyében sem. Nem lehet működő piacgazdaságról beszélni, amíg a tulajdon tisztelete nem áll mindenek fölött. Ha végignézzük az egyházi tulajdon visszaadásának menetét, akkor törvényi szinten minden rendezettnek tűnik (és talán úgy is van), ha viszont a gyakorlatot, tehát a törvény végrehajtását nézzük, akkor ez bizony nagyon eltér attól, amit a tükörkép mutat. Az ingatlanok kilencven százaléka nem került vissza a jogos tulajdonosokhoz. Azért nem kerül vissza, mert valamilyen módon vagy előtte privatizálják, vagy olyan jogi procedúrákat vezetnek be, amelyekkel meghiúsítják a visszajuttatást. Felszólalásomban elsősorban erről beszéltem.
      – Az Európai Parlament plénumának tudtommal még szavaznia kell a jelentésről. Elérhető-e az, hogy a tavaszi, következő országjelentés elkészítéséig az EU illetékesei részleteiben is megismerhessék a romániai jogtiprásokat a kisebbségek ügyében? Elképzelhető-e, hogy a romániai magyarság autonómiája, a Bolyai Egyetem vagy az egyházi ingatlanok ügyében a kedvező döntést kötelezővé tegyék Románia számára?
      – A mostani országjelentés után az Európai Parlament hoz egy határozatot. Mi nem a bizottsági jelentésről szavazunk, hanem egy határozatról, amely még az idén a parlament elé kerül. Ebbe a határozatba bevihetők javaslatok arról, hogy mit várunk el Romániától, hogy a bizottságnak mire kell jobban odafigyelnie. A bizottságnak a tavasz folyamán újabb jelentése lesz, amelyben a végzáradék életbe léptetésének kérdésével is foglalkozik majd. Az a fontos, hogy ebben a jelentésben a romániai valóság kidomborodjék: ehhez az erdélyi civil és politikai társadalomnak is hozzá kell járulnia. Fontos, hogy a Romániáról kialakult kép teljes legyen, és ne csak egyféle információs forrásokból álljon össze.
      – Az elmúlt időszakban a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, majd az erdélyi kisebbségi egyházak képviselői jártak Brüsszelben. Ön szerint mennyire hatékony az ilyen tájékoztatás? Eljutott-e az illetékesek fülébe az, hogy Romániában súlyos gondok vannak a kisebbségi jogok biztosítása terén?
      – Amit a látogatások után hallottam, arra mutat, hogy nagyon fontosak az ilyen tájékoztatások, mert a hírforrások, amelyek alapján a bizottság dolgozik, meglehetősen egyoldalúak. Figyelemmel hallgatták a püspökök és az egyetemi oktatók tájékoztatását, újdonságnak értékelték az itt elhangzottakat. A visszajelzésekből kitűnt, hogy az illetékesek méltatlankodtak: számukra erről Romániából még senki nem beszélt. Nyilvánvaló: még mindig van egy olyan űr, amelyet be lehet tölteni információval – ez a civil társadalom és a politikai képviselet dolga.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.